A község neve a személynévből alakult földrajzi nevek csoportjába tartozik. A Bogdán szláv eredetű személynév, jelentése: Isten adománya.
Első ízben 1219 körül említi nevét a Váradi Registrum, a hozzá tartozó Hene és Szolnok nevű falvakkal együtt.
1241-ben a tatárok végigsöpörtek országunkon, a Nyírségen is.
Bogdány neve 1324-ben tűnik fel Bogdántelek alakban.
Ettől az időtől számít lakott településnek, a köznemes Bogdányi család birtokaként.
1566-ban Szabolcs legjelentékenyebb települése volt. A XVI. század végén a 44 jobbágyháztartáson 5 földesúr osztozott, ebből 3 Bogdányi családbéli volt.
1607-től az akkor megyei alispán, Bogdányi János közbenjárására évente 6 alkalommal országos vásár tartására szerzett jogot a falunak. Ez nagyban hozzájárult fejlődéshez. A XVIII. században a jelentékeny Bogdányi birtok feldarabolódott. A falu mai határában 3 egykori falu olvadt be. Az egyik a középkori telepítésű, de később elnéptelenedett Gecsetelke. A községhatár északi részébe beolvadt Hene. Helyét ma egy Telek nevű puszta őrzi. A harmadik terület a mai bogdányi határ északi részén különálló Szolnok volt. A három középkori település a török időkben kipusztult, és a XVII. században már lakatlan terület volt.
1811-ben a település mezővárosi kiváltáslevelet kapott. A Nyír- előtagot a XIX. század második felében kapta meg hivatalosan a község.
1860-tól a község több járáshoz tartozott. 1990-től közigazgatási besorolása Község. A község határában folyok a kállai, valamint a sényői főfolyás, mely a Lónyai főcsatornába torkollik. A község állandó népességszáma megközelítően: 3000 fő. A község belterülete 327 ha, külterülete 3125 ha.