A testvértelepülési mozgalom olyan találkozásokat tesz lehetővé, melyek során két önkormányzat az európai értékeket szem előtt tartva, közösen lép fel a jelentkező problémákkal szemben és egyre szorosabb, baráti viszonyt alakít ki egymással. A testvértelepülési kapcsolatok ily módon szimbolikus szerződésként értelmezhetők, hiszen különleges alkalmat szolgáltatnak a nemzetek közötti tapasztalatcserére, a közös értékek felismerésére, valamint az ellentétek feloldására. Más részről, a mai értelemben, a testvérkapcsolatok egyben politikai természetűek is, hiszen hozzájárulnak az európai egység megteremtéséhez, az európaiság gondolatának megalapozásához tovább erősítve az európai identitást, és lehetővé teszik a határokon átnyúló, a nemzeti kormányok hatáskörén kívül eső konfliktusok, problémák megoldását.

A partneri kapcsolatok az élet minden területén fontosak, így a települések működésében is. Az együttműködések különböző területeken és szinteken valósulnak meg. Ez elengedhetetlen tényező a fejlődés érdekében. Ezért szükség van arra, hogy nyitni tudjunk a világ felé, kitekintsünk más kultúrákra, lehetőségekre.

Nyírbogdánynak négy testvértelepülése van:
a romániai Bihar, az ukrajnai Nagydobrony és Tiszabogdány, s végül egy magyarországi testvér: Dunabogdány.

Dunabogdány, Nyírbogdány és Tiszabogdány települései földrajzi viszonylatban nem esnek nagyon távol egymástól, bár elválasztja őket több megye- és egy országhatár is. Tiszabogdány Ukrajna Rahói járásához tartozik. Több baráti látogatást követően 2013-ban hivatalosan is megrendezték Dunabogdányban a „Bogdányok” találkozóját.
Nyírbogdány település rendezvényeire kiemelt helyen meghívást kapnak a testvértelepülések, s ők szívesen eleget tesznek ennek. Tánccsoportjaik gyakori vendégek a falunapi rendezvényeken, a csapatok szívesen részt vesznek a főzőversenyeken, s bevett gyakorlat, hogy a versenyek zsűrijébe is választunk tagokat a testvértelepülésekről érkezett vendégek közül.

Dunabogdány szomszédos települése Tahitótfalu. Ez a község bár egyelőre nem testvértelepülése Nyírbogdánynak, mégis nagyon szívesen látogatnak hozzánk. Az ismeretség a Bogdányok találkozójához fűződik.

Biharból gyakorta érkeznek a rendezvényekre román vendégek is, akiket népviseletben csodálhatunk meg, s bár nem beszélik a magyar nyelvet, ez senkit nem akadályoz abban, hogy jól érezze magát.

A község neve a személynévből alakult földrajzi nevek csoportjába tartozik. A Bogdán szláv eredetű személynév, jelentése: Isten adománya.
Első ízben 1219 körül említi nevét a Váradi Registrum, a hozzá tartozó Hene és Szolnok nevű falvakkal együtt.
1241-ben a tatárok végigsöpörtek országunkon, a Nyírségen is.
Bogdány neve 1324-ben tűnik fel Bogdántelek alakban.
Ettől az időtől számít lakott településnek, a köznemes Bogdányi család birtokaként.
1566-ban Szabolcs legjelentékenyebb települése volt. A XVI. század végén a 44 jobbágyháztartáson 5 földesúr osztozott, ebből 3 Bogdányi családbéli volt.
1607-től az akkor megyei alispán, Bogdányi János közbenjárására évente 6 alkalommal országos vásár tartására szerzett jogot a falunak. Ez nagyban hozzájárult fejlődéshez. A XVIII. században a jelentékeny Bogdányi birtok feldarabolódott. A falu mai határában 3 egykori falu olvadt be. Az egyik a középkori telepítésű, de később elnéptelenedett Gecsetelke. A községhatár északi részébe beolvadt Hene. Helyét ma egy Telek nevű puszta őrzi. A harmadik terület a mai bogdányi határ északi részén különálló Szolnok volt. A három középkori település a török időkben kipusztult, és a XVII. században már lakatlan terület volt.
1811-ben a település mezővárosi kiváltáslevelet kapott. A Nyír- előtagot a XIX. század második felében kapta meg hivatalosan a község.
1860-tól a község több járáshoz tartozott. 1990-től közigazgatási besorolása Község. A község határában folyok a kállai, valamint a sényői főfolyás, mely a Lónyai főcsatornába torkollik. A község állandó népességszáma megközelítően: 3000 fő. A község belterülete 327 ha, külterülete 3125 ha.

A község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban, a Közép-Nyírségben fekszik, Nyíregyházától 16 kilométerre. Különálló településrésze Gyártelep, mely a falu központjától mintegy 3 kilométerre helyezkedik el észak-északnyugati irányban. Határában folyik a kállai, valamint a sényői főfolyás, mely a Lónyai-főcsatornába torkollik. Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút, amely a belterületének déli szélén halad el. Főutcája a 3827-es út – ez köti össze Demecserrel és azon keresztül Dombráddal –, déli településrészén a 3836-os út halad végig, Kemecsével pedig a 3823-as út kapcsolja össze. Gyártelep főutcája a 3827-es útból kiágazó 38 316-os számú mellékút. A község a középkorban mezőváros volt. A Váradi regestrum említi első ízben a nevét 1220 körül, a hozzá tartozó Hene és Szolnok nevű falvakkal együtt. Neve a Bogdán személynévből alakult magyar névadással. A személynév a szláv Bogdán (Isten ajándéka), a görög Theodorosz átvétele volt, és minden bizonnyal magyar ember viselte. 1324-ben Bogdántelek néven szerepel az első oklevelekben, ekkortól számít lakott településnek, a köznemes Bogdányi család birtokaként. A 18. századig mellettük sokan rendelkeztek résztulajdonnal, így az Apagyi család is. 1566-ban Szabolcs legjelentékenyebb települése volt. 1607-től az akkor vármegyei alispán, Bogdányi János közbenjárására évente 6 alkalommal országos vásár tartására szerzett jogot a falunak. Ez nagyban hozzájárult fejlődéséhez. A 17. században a Jármy, az Orosz, és a Bay családok szereztek részbirtokokat Bogdányban, melyeket 1945-ig meg is tartottak. A 18. században a jelentékeny Bogdányi birtok feldarabolódott. Mezővárosi rangot 1811-ben kapott a község I. Ferenc királytól. 1990-től közigazgatási besorolása község, állandó népességszáma megközelítően 3028 fő.

Bogdány eredetileg É-D irányú, egyutcás település volt, mely a mai Fő utcának felel meg, valószínűleg Bogdány legrégibb utcájaként. Az északi rész neve egy 1832-es adat szerint Felső vég, a déli felét Alsó végnek nevezték. Ezek az elnevezések a mai napig használatosak, a helyiek tudják, mit is jelent, ha valaki az Alvégre megy.

A község a népesség növekedésével fokozatosan alakult át többutcás, szalagtelkes településsé, mely teljes infrastrukturális ellátottsággal bír. Az utak 95%-ban szilárd burkolatúak, víz, szennyvíz csatornázottsága 100%-os, minden háztartás rákapcsolódhat a földgázhálózatra.

A vállalkozások letelepedése érdekében hozta létre az Önkormányzat a Nyírbogdányi Ipari Parkot 2002-ben, területe 20,5 hektár. Jelenleg egy betelepült vállalkozás (Malmarks Industry Hungary Kft.) működik rajta. A Lite Power Alföld 2016 Kft. napelem parkot üzemeltet több mint 12 hektár területen.

A település jelképének számítanak a község központjában található református templom és a Székely Elek által a századfordulóban épített kúria, mely jelenleg, mint Könyvtár működik. A településen 2006. évben tájház került kialakításra. Az utóbbi évek legjelentősebb beruházásai a Termelői Piac és Raktár, Kerékpár út a Gyártelepig, Ravatalozó felújítás, Csapadékvíz elvezető rendszer felújítása, valamint folyamatosan történik a járdák és utcák felújítása.

A községben számos szezonális rendezvény színesíti a hétköznapokat, a nyári időszak jeles eseménye a kézi aratóverseny, melyre feldíszített fogatokon, nótázva érkeznek az aratók. A helyiek összetartása, vendégszeretete messze földön híres, érdemes erről személyesen meggyőződni.

A címer kékkel vágott talpú vörös-zölddel hasított háromszög pajzs. Az első mezőben lévő címermotívum középen elhelyezett, szemben álló lebegő arany férfialak. Jobb kezében arany, háromágú, földre támasztott szigonyt tart, míg bal kezében, vállmagasságban három szál, egymástól szimmetrikusan széthajló arany búzakalászt. Az alak öltözete egyszerű: zsinóros mente, nadrág, kalap, csizma.

A második mezőben lebegő, stilizált arany tölgyfa (öt makk, három levél), melyhez aranynyelű, ezüstfejű balta van támasztva.

A kék vágott talpon balra ívesen kanyarodó-ugró ezüstcsuka, farka és orra azonos magasságban.

Címer LETÖLTÉSE