{gallery}2019/Panno/munka{/gallery}

B. Orosz István: Bogdány története című pannó

Bogdány története /250 x 350 cm/ olaj / 2002

A falu történetét bemutató pannó 1219-től napjainkig dolgozza fel a település életének fontosabb eseményeit. A történet egy képzeletben rekonstruált Árpád-kori templommal kezdődik, ami emlékeztet a középkorban elpusztult Hene településre. A Rétköz határán fekvő település nagy része vizes-mocsaras vidék volt, ezért került a képre a szigonnyal és ezüst csukát kezében tartó alak, ami Nyírbogdány címerében is felfedezhető. A földbe temetett harang, ami az első világháborúig a református templom tornyában lakott, a henei „Szent Miklós templom” harangja volt, a hadak elől egy kútba rejtették, de soha nem találták meg, ahol a néphagyomány szerint, időközönként megszólal. A kép középpontjában egy vásári jelenet. 1607-ben már vásártartási engedéllyel rendelkező Bogdány, 1811-ben mezőváros rangra emelkedésének állít emléket.

Alatta az 1835-ből származó pecsét felirata:
„BOGDANY VAROPETSETTYE”

A kép jobb felső részén, öt lóból álló csoport látható, a Rákóczi szabadságharc idején a település öt lovast adott a fejedelemnek. A kép alsó, bal szélén egy 1848-as nemzetőr őrt áll, mellette Kövér István hadnagy, akit nemzetőrből léptettek elő, és aki több hőstettet hajtott végre a szabadságharc idején. Előtte a szabolcsi 48. honvédzászlóalj zászlója, rajta két szalagon a felirat: „ Szabolcs a hazáért” „Győzni vagy halni”. A kép folytatása a történelmi Magyarország sziluettjében, a két világháborúra emlékeztet. A következő képsor szüreti felvonulás. A díszes lovasok feldíszített szekereken vonultak végig a falun, aminek hagyományát a mai napig őrzik. Az eseménysor 2000-ben a millennium alkalmából felállított emlékoszloppal zárul, amit a régi „vásártéren” állítottak fel, ami szintén B. Orosz István alkotása.

A történet képeit a település nevezetes épületei, Szalánczy kastély, a volt római katolikus templom, református templom, Székely kastély és egy jellegzetes nádtetős parasztház fűzik láncra. Szimbolikusan jelenik meg a nyírségre jellemző, a homokos területet benépesítő almafa, a homokdombokon termelt szőlő. A tölgyfa, ami szintén felfedezhető a kép felső részén lévő Nyírbogdány címerében.

{gallery}2019/Panno{/gallery}

B. Orosz István: Szerelem című pannó

Szerelem /250 x 200 cm/ olaj /2006

A kép a lélek egymásra találását, az örök szerelmet, az összetartozást
szimbolizálja. A tavirózsából, akár a tündérmesében, a lángoló virágból életre kel és az élet fájában összenő. A naprózsában a jelképek, a tulipán és a szív, a rózsák forgatagában, a szegfű a hűség, míg az életfa csúcsán a liliom, a tisztaság, a szerelem dicsőségét hirdetik.

B. Orosz István: Házasság című pannó

Házasság /250 x 200 cm/ olaj /2006

A kép a párválasztást, a szerelmet és hűséget, a házasságkötés pillanatát ábrázolja a koszorúslány ill. a vőfély társaságában. A két életfa, ami a tavirózsából fakad, belépve a naprózsába, életre kel a szerelmi jelképek örvénylő sokaságában. Előtérben a bölcső, ami már egy új élet, az otthon, a családi fészek melegét rejti.